Projektfejlesztési Központ (továbbiakban: Központ) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének főosztály jogállású szervezeti egysége, mely a Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt projektek megvalósítása érdekében együttműködik az Intézet szervezeti egységeivel, az Egyetem szabályzataiban és a rektor által meghatározott folyamatok szerint.

A Központ szakmai feladatkörében ellátja a KÖFOP kiemelt projektek szakmai menedzsment folyamatának, a projekt szakmai előrehaladásának funkcionális és adminisztratív támogatását:

  • A Központ ellátja a KÖFOP.2.1.1- VEKOP-15 projektgazdaként, továbbá a KÖFOP-2.1.5–VEKOP–16 és KÖFOP-2.2.3–VEKOP–16 konzorciumi projektként való megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.
  • Koordinálja a projektfejlesztés információit az Egyetem, az Intézet szervezeti egységei és a Központi Projekt Iroda (KPI) között.
  • A projektek szakmai adminisztrációs igényeit összesíti, azokról egységes nyilvántartást vezet.
  • Adminisztrálja a projektfejlesztési tevékenyességeket, érvényesíti a KÖFOP elszámolhatósági szabályokat.
  • Funkcionális támogatást nyújt az Intézetben végzett szakmai projektfejlesztési feladatok ellátásában.
  • KÖFOP projektek támogatói oldalról érkező szakmai projektfejlesztési kérdéseket kezeli és elsődleges kapcsolattartást lát el az Intézet részéről a projektfejlesztésben történő kari, intézeti együttműködések vonatkozásában.
  • Projekt megfelelőségi, operatív és projektmenedzsment vonatkozású ügyek kapcsán kapcsolatot tart a Támogató Miniszterelnökséggel és konzorciumi projektek esetében a konzorciumvezetővel.


 

PFK keretében megvalósítandó KÖFOP projektek az alábbiak:


KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001

„A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatástechnológia, életpályaprogram és oktatástechnológiai fejlesztése”

Projektgazda: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A projekt támogatási keretösszege: 17,5 milliárd Forint

A projekt megvalósítási időtartama: 2016. 04. 01. – 2018. 12. 31.

A projekt stratégiai célja: Magyarország kiemelt célja a közigazgatás és a közszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése, egy ügyfélközpontú, szolgáltató szellemű állam kialakítása és működtetése. Az adaptív szellemű, a közigazgatási változásokkal azonosuló, azokat pozitívan kezelő tisztviselő a közigazgatási fejlesztések sikerének egyik legfontosabb feltétele. Fontos, hogy a tisztviselők rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a hatékony közigazgatás és közszolgáltatási rendszer működtetéséhez, az állampolgári bizalom megszerzéséhez szükségesek. Ezért kiemelten fontos a tisztviselők személyre szabott – egyéni fejlesztési igényeket és valós szervezeti szükségleteken alapuló – kompetenciafejlesztése. A Kormány 2014-ben indította el a közszolgálati továbbképzés rendszerét, amelyben kulcsszerepe van a képzések fejlesztését, szervezését, megvalósítását illetve rendszerszintű informatikai támogatását végző NKE-nek. A közszolgálati továbbképzés a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben meghatározott keretek között működik. A projekt átfogó stratégiai célja így fogalmazható meg: a közigazgatás hatékonyabb működése folyamatosan tanuló, adaptív szervezetet feltételez, amely a bürokráciacsökkentést szolgáló minőségerősítésre, a munkavégzés hatékonyságának növelésére törekszik olyan tisztviselőkkel, akik tudatosan fejlesztik szolgálati képességeiket és bővítik szakmai ismereteiket. A projekt ehhez biztosítja az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló képzési programokat, korszerű tanulási eszközöket és fejlesztő környezetet.

2016. június 1-jén hirdették ki az állami tisztviselőkről szól 2016. évi LII. törvényt, amely jelentős mértékben átalakítja a tisztviselők képzési rendszerét. A törvény bevezeti a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzéseket. A képzések az résztvevők hatékony egyéni fejlesztésére kívánnak koncentrálni. A továbbképzések során célzottan fejlesztjük a résztvevők tanulási képességeit, a személyes kompetenciák helyes önértékelését, az egyéni és a kooperatív probléma megoldási képességet, és végül az aktív, kreatív tanulás élményét nyújtsuk, erősítve a tisztviselők motivációját. A kormányzati tanulmányok képzés a vezetői képességek közös fejlesztési platformjaként kíván működni.


A projekt céljai szerinti beavatkozási területek (alprojektek):

1) A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése;

2) A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatástechnológia és képzésmenedzsment fejlesztése;

3) Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot


KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001

„A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása”

Projektgazda: Belügyminisztérium

A projekt támogatási keretösszege: 6,5 milliárd Forint, melyből a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre eső költségkeret 872.085.000 Forint

A projekt megvalósítás módja: konzorciumi formában megvalósuló projekt, a megvalósításban az Egyetemen kívül konzorciumvezetőként a Belügyminisztérium vesz részt.

A projekt stratégiai célja: a magyar közigazgatásban és rendvédelemben az emberi erőforrás gazdálkodás terén az alapvető célok és törekvések korábban a személyi állomány tudás- és képességfejlesztésére irányultak. Ezeknek a céloknak változatlan fenntartása mellett előtérbe kell helyezni a közszolgálat személyi utánpótlásának tervszerű biztosítását és az állomány megtartását, a beilleszkedést és közszolgálati karriert segítő intézmények kidolgozásával és bevezetésével. A megszerezhető és a rendelkezésre álló emberi erőforrás ésszerű és hatékony felhasználásához olyan HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztése szükséges, amelyek lehetőséget adnak adekvát stratégiai szintű döntések meghozatalára és az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására egyaránt.

A projekt másik meghatározó célja a közszolgálatban működő emberi erőforrás gazdálkodás hatékonyságát, és szakszerűségét támogató, a teljes közigazgatási vertikumot átfogó információs rendszer kidolgozása és bevezetése, amely

·        pontos és naprakész információkat képes szolgáltatni a közszolgálat személyi állományának a közigazgatás működése és fejlesztése szempontjából releváns adatairól;

·        teljes körű információt ad a közigazgatási szervek szervezeti és létszám viszonyairól;

·        tartalmazza a közigazgatási szervek munkakörei alapján készült munkaköri katasztert;

·        egyéb HR-funkciók becsatornázásával monitoring rendszert működtet a közigazgatási szervek humánerőforrás gazdálkodásáról;

·        olyan reporting rendszert működtet, amely képes a felhasználók aktuális információs igényeinek, illetve kutatási célú igények kielégítésére.


A projekt megvalósítása során az Egyetem vállalja a közreműködést az Integrált Emberi Erőforrás Gazdálkodási Rendszer kidolgozása vonatkozásában:

-        pályára vonást szolgáló intézkedések (általános gimnáziumi közszolgálati pályaorientációs képzés továbbfejlesztése, iskolai rendszerű szakképzés fejlesztése)

-        kiválasztási rendszer fejlesztése

-        beillesztést szolgáló intézkedések (mentori rendszer módszertanának kidolgozása, a mentori rendszer modellkísérletének értékelő jelentése illetve 300 fő mentor felkészítése)

-        HR- stratégiai cselekvési képesség megteremtése (tudásmegosztás feltételrendszerének fejlesztését)

-        Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer kialakítása (munkaköri kataszter modul, személyügyi modul és szervezeti modul kialakítása).


KÖFOP 2.2.3-VEKOP-16-2016-0001

„Kapacitásfejlesztés a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzés érdekében”

Projektgazda: Nemzeti Védelmi Szolgálat

A projekt támogatási keretösszege: 5 milliárd Forint, melyből a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre eső költségkeret 374.244.400 Forint

A projekt megvalósítás módja: konzorciumi formában megvalósuló projekt, a megvalósításban az Egyetemen kívül konzorciumvezetőként a Nemzeti Védelmi Szolgálat, konzorciumi partnerként a Belügyminisztérium és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt.

A projekt stratégiai céljaként a korrupció visszaszorítását komplex módon, a prevenció (képzés, tájékoztatási kampány, szervezetfejlesztés, kutatás) és a represszió (eszközbeszerzés, kapacitásfejlesztés, módszertani súlypontváltás) eszköztárát használva kívánja elérni.

 Az NKE a mindenkori kormányzat számára, annak megrendelői igénye szerint biztosítja a szükséges közszolgálati szakemberállományt az alap, mester, PhD képzések, a szakirányú továbbképzések, valamint az országos közszolgálati továbbképzési rendszer keretében. Az intézmény kutatói munkája a modern állam és a hozzá kapcsolódó versenyképes tudást koncentrálja, elérését és fenntartását elősegíti, támogatja. A projekt megvalósítása során az NKE felel a Hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzések keretében lebonyolítandó új és meglévő továbbképzési programok fejlesztéséért és lebonyolításáért, valamint számos kutatást végez az integritásszemlélet erősítése és antikorrupciós témában.

A projekt megvalósítása során az Egyetem vállalja:

-        5 db közszolgálati továbbképzési program fejlesztését,

-        3 db hivatásetika, integritás képzési módszertan kidolgozását,

-        3000 fő közszolgálati tisztviselő bevonását a hivatásetika, integritás és antikorrupciós képzésekbe,

-        200 fő bevonását közszolgálati tisztviselők integritás tanácsadók, szakirányú továbbképzésébe

-        150 fő bevonását szakirányú képesítéssel rendelkező integritás tanácsadók továbbképzésébe

-        1 db összefoglaló antikorrupciós tanulmány kidolgozását, melynek témakörei:

o   Az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a fegyelmi eljárás tapasztalatai.

o   Az etikai kódex(ek) érvényesülése a kormánytisztviselők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a köztisztviselők körében.

o   Az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése.

o   Az antikorrupciós továbbképzések felülvizsgálata.

o   Esettanulmányok, jogesetek és nemzetközi példák elemzése.

o   Integritás tanácsadói tevékenység vizsgálata.

o   Korrupciós kockázatok felmérése a rendvédelmi szervek körében