Szűkítés



Minden Címke 1


bejegyzések

„Fenntartható Önkormányzat” e-tananyagokat bemutató konferenciasorozata

    • Fenntartható_önk_img 1148
    • Fenntartható_önk_img 1156
    • Fenntartható_önk_img 1171
    • Fenntartható_önk_img 1187
  • Előző
  • Következő
„Fenntartható Önkormányzat” e-tananyagokat bemutató konferenciasorozata
 
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2013 januárjában indult el a „Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című, uniós finanszírozású projekt. (ÁROP 2.2.22-2013-2013-0001) A program a közszolgálati továbbképzési rendszer fejlesztését segíti elő annak érdekében, hogy az önkormányzati köztisztviselők gyorsan és eredményesen tudjanak alkalmazkodni a modern közigazgatás igényeihez. A projekt keretében 6 e-tananyag fejlesztésére került sor, amelyek több mint 19.000 önkormányzati tisztviselő egyéni képzési tervébe épültek be. Az új közigazgatási életpályát támogató továbbképzési rendszer nemcsak hiánypótló, modern tematikájú, de munkaidő kímélő módszer is egyben. A projekt keretében kidolgozott, új e-tananyagok bemutatására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, öt társegyetemmel együttműködve konferenciasorozatot szervez, amelynek állomásai: Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Győr.
 
A konferenciák elsődleges célja, hogy az ország öt „pólus” egyetemét, mint közreműködő továbbképzési helyszíneket bevonja a projektbe. Így a tisztviselők, a lakóhelyükhöz közel kapnak lehetőséget arra, hogy az adott tudást megszerezzék. Másrészt a résztvevők a régiójuk helyi sajátosságait megismerve találkozhatnak a tananyagok gyakorlati értékével. A tananyagok szerzői, a helyi oktatók és szakértők előadásai segíti őket abban, hogy elméleti tudásukat lokális, gyakorlati példák megismerésének segítségével mélyítsék el. A konferencia témái a következők: konfliktusmenedzsment, szervezetfejlesztés, településfejlesztés, modernizáció, urbanizáció, feladatellátás.
 
DEBRECENBEN a hat észak-alföldi előadó az alábbi kérdéskörökre keresi a választ: hogyan jelenjen meg az alternatív konfliktuskezelés az önkormányzatoknál; milyen településfejlesztési stratégiák jelennek meg az Észak-Alföldön; hogyan nő az informatika szerepe az államigazgatási és az önkormányzati gyakorlatban; milyen kapcsolatban áll a városfejlesztés és a városesztétika; milyen a helyi önkormányzatok finanszírozása, különös tekintettel a kulturális feladatellátásra; hogyan valósul meg a fenntartható önkormányzat az Észak-Alföldön?
 
 
A konferenciákon elhangzottakról online és nyomtatott formában megjelenő konferenciakötetek készülnek majd, amelyeknek a teljes anyaga felkerül az NKE honlapjára (www.uni-nke.hu). Az NKE nagy hangsúlyt fektet arra, hogy azok a köztisztviselők is megismerhessék az előadások tartalmát,  akik nem tudtak jelen lenni a konferencián. Az Egyetem ezért a tananyagokat tartalmazó linket elektronikusan megküldi valamennyi érintettnek, akik az e-tananyagokat felvették egyéni képzési tervükbe..
 
Egyedülálló, komplex tutorálási gyakorlat valósul meg:
 
online interaktív tutorálási készenlét (mind informatikai, mind szakmai kérdésekben);
külön e-mail kérdés-válasz a modulfelelősökhöz;
„i-Tutori” rendszer (amely a tesztvizsga kérdésekre készít fel);
a regionális konferenciák direkt tutorálási fóruma (régiónként „házhoz szállítva”);
a regionális konferenciákon elhangzott, az egyes témáknak helyi relevanciát biztosító előadások minden résztvevő számára hozzáférhetőek és letölthetőek
 
Konferencia időpontok:
 
Debreceni Egyetem, Észak-Alföld köztisztviselői számára: 2014. szeptember 26.
Miskolci Egyetem, Észak-Magyarország köztisztviselői számára: 2014. október 3.
Pécsi Tudományegyetem, Dél-Dunántúl köztisztviselői számára: 2014. október 17.
Szegedi Tudományegyetem, Dél-Alföld köztisztviselői számára: 2014. november 7.
Győri Széchenyi István Egyetem, Észak-és Nyugat-Dunántúl köztisztviselői számára:: 2014. november 14.
 
Farkasné dr. Gasparics Emese önkormányzatokért felelős helyettes államtitkár asszony - aki egyben a projekt szakmai kialakításában is meghatározó szerepet vállalt, nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az új szemléletű, magas színvonalú önkormányzati igazgatás naprakész, magas szaktudású, elhivatott köztisztviselőkre épít, a projekt az új közszolgálati életpályához, valamint a teljes magyar közigazgatás megújításához egyaránt hozzájárul.  Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormányzati munkamegosztásban az e-közigazgatásért és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért a Belügyminisztérium felel.
 
Dr. Méhes Tamás köszöntőjében azt a partneri együttműködést hangsúlyozta, amelynek kereteit a „Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című, uniós finanszírozású (ÁROP 2.2.22-2013-2013-0001) projekt teremti meg és amelynek eredményeképpen egy egészen újszerű módszertannal megalapozott képzési forma jön létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Partneregyetemek, a Munkáltatók és a Tisztviselők közreműködésével.
 
Prof. Dr. Szabadfalvi József, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja köszöntőjében emlékeztetett arra az együttműködési megállapodásra, amelyet a két egyetem 2013 tavaszán kötött, s amelynek köszönhetően sor kerülhetett a rendezvényre. Kiemelte, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói 21 e-learning tananyag elkészítésében vettek részt, továbbá számos jelenléti képzésben is közreműködtek.

E-könyv a magyar biztonságpolitika 25 évéről

    • p1090241
    • p1090243
    • p1090235
  • Előző
  • Következő

Főleg fiatal kutatók jegyzik annak az új tanulmánykötetnek az írásait, mely „A magyar biztonságpolitika 1989-2014” címet viseli. A szándékosan rövid, közérthető és szükség esetén tanulható esszéket tartalmazó munkát az Államreform Operatív Program támogatásával jelenteti meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének keretei között működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. A 146 oldalas e-könyv június 30-ától lesz ingyenesen letölthető a kutatóközpont weboldaláról.

A kötet június 25-i bemutatóján az egyik szerkesztő, Tálas Péter elmondta: a szakmának nagy szüksége van arra az új szemléletre, melyet a kötet nyolc tanulmányának többségét jegyző, 30 év körüli kutatók képviselnek. A tanulmánykötet írásaival a szerkesztőknek az volt a céljuk, hogy elindítsák az utóbbi 25 év magyar haderőreformjainak és a védelmi politikát érintő átalakulásoknak a feldolgozását.

A könyvet nyitó tanulmányában Tálas Péter - aki a Kutatóközpont igazgatója is - azt elemzi, egyáltalán milyen kutatási területei lehetnek a magyar haderőreformnak. A szakértő szerint a többi között érdemes lenne górcső alá venni a rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok haderőreformjait vagy a biztonságpolitikai környezet változását a tárgyalt másfél évtized alatt.

Berzsenyi Dániel és Szabó I. László a védelmi szektor irányításának struktúrájában, az elmúlt 25 évben végbement változásokat elemzik. Csiki Tamás és Tálas Péter a kötet egy újabb írásában azt vizsgálják, van-e magyar stratégiai kultúra.

Varga Gergely a NATO, Türke András pedig az EU vonatkozásában elemezte a magyar haderő és biztonságpolitika együttműködését a nemzetközi szervezetekkel: hol voltak súrlódások, hol volt sikeres a közös munka - ezekre a kérdésekre keresi a választ a két fiatal kutató.

Németh Bence tanulmánya a regionális együttműködés rendszeréről szól. Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes arról írt, milyen tapasztalatokkal gazdagodott a Magyar Honvédség a nemzetközi missziókban való részvételek során.

Csiki Tamás tanulmánya hiánypótló - mondta a bemutatón Tálas Péter -, a magyar hadiipart ugyanis nagyon kevés szerző választotta vizsgálódásainak tárgyául. A kötet egyik legfontosabb üzenete - beszélt a megjelenő műről Csiki Tamás -, hogy a Magyar Honvédség újrafegyverzése elodázhatatlan. A rendszerváltás óta a kormányok újra meg újra nekifogtak, ám valahogy mindig csak a spórolásig jutottak el a haderőreformokban, az új fegyverek beszerzésére nem maradt pénz. A helyzetet súlyosbítja - egészítette ki kollégája szavait Tálas Péter -, hogy a magyar társadalom, ellentétben például a lengyellel vagy a bolgárral, nem igazán látja át a hadsereg korszerűsítésének szükségességét. Hazánkban az átlagember számára a biztonságpolitika inkább a szociális biztonságot idézi fel.

Csiki Tamás szerint érdemes vizsgálni, milyen szerephez jut majd a Magyar Honvédség a balkáni missziókban. Tálas Péter úgy véli, az afganisztáni szerepvállalás végeztével jelentős források szabadulnak fel: jó lenne, ha a politikai vezetés ezeket nem egyszerűen költségcsökkenésként könyvelné el, hanem másra, például haderőfejlesztésre költené a megmaradó összeget.

Csiki Tamás arra is felhívta a figyelmet a könyvbemutatón, hogy a jövőben vélhetően nőni fog a regionális együttműködések szerepe a biztonságpolitikában. Tálas Péter ezt azzal egészítette ki, hogy óriási előrelépés volna, ha a visegrádi négyek legalább a közös beszerzések területén együttműködésbe kezdenének.

A tanulmánykötet az ÁROP – 2.2.21 - Tudásalapú közszolgálati előmenetel című projekt finanszírozásában jelenik meg. 

Cimkék: július2014

"A Kiberhadviselés eszköztára" konferencia - letölthető anyagok

  • Kiberhadviseles - Open Source, Open Hardware, Open Design - új irányok, új kihívások
  • Fájl letöltése
  • Kiberhadviseles - Gyakorlatorientált Kiberbiztonsági képzés - lehetőségek és igények
  • Fájl letöltése
  • Kiberhadviseles - Kibervédelem aktualizálása a nemzetközi botnet alapú támadások, adatszivárgások alapján
  • Fájl letöltése

Hadszíntér-előkészítés és fenntarthatóság

    • hadszinter1
    • hadszinter2
    • hadszinter3
    • hadszinter4
    • hadszinter5
    • hadszinter6
  • Előző
  • Következő

Hadszíntér-előkészítés már az ókorban is létezett, legfeljebb nem annak nevezték - mondta Prof. Dr. Báthy Sándor nyugalmazott ezredes, egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán rendezett június 4-i konferencián, ahol a kritikus infrastruktúra védelméről is tanácskoztak a résztvevők. Ezen a napon egy másik rendezvényen pedig a megújuló energiák használatáról és a fenntarthatóságról volt szó.  

Míg IV. Béla a tatárok inváziójára készülve az erődrendszer kiépítésének formájában valósította meg a hadszíntér előkészítését, később a tevékenység egyre komplexebbé vált: szükség lett a hadianyag felhalmozásának megszervezésére, az utánpótlási vonalak kiépítésére. A Hadszíntér előkészítés, létfontosságú rendszerelemek védelme, honvédelmi érdekek érvényesítése című tudományos tanácskozáson a nyugalmazott ezredes hozzátette: az I. világháborúban a hadszíntér előkészítése még mindig pontszerű, vonalszerű volt, de ekkor már a tevékenységhez tartozott a vasútvonalak fenntartása és a légierő működésének biztosítása is. A II. világháborúban fontos változás történt: immár a hátország is pusztíthatóvá vált, ezért meg kellett szervezni a védelmét. A tömegpusztító fegyverek megjelenésével pedig a hadszíntér előkészítése már az egész országot jelenti, hiszen bármilyen célpont elérhetővé vált. Ez már nem csupán a hadsereg érdekében történik, a polgári lakosságot védeni kell, az állam működőképességét pedig meg kell őrizni.

A hadszíntér kiterjedése persze támadó hadműveleteknél is fontos: az ezredes rámutatott, hogy egy-egy offenzíva megtervezésénél érdemes kiválasztani azokat a kritikus pontokat, melyeket támadva az ellenséges állam működésképtelenné válik. A kritikus rendszerelem védelem új fogalom, de ez is a hadszíntér kiterjedéséhez kapcsolódik: óvni kell a többi között a közlekedési csomópontokat, informatikai hálózatokat.

A Tudásalapú Közszolgálati Előmenetel elnevezésű ÁROP Projekt keretében megtartott tanácskozáson Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadászat alapjai általánosak: a Varsói Szerződés és a NATO hasonló szerkezetben és alapelvek szerint működtek.

"Az EU-nak Mohács kellett ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúra védelmével foglalkozni kezdjen" - ezt már Dr. habil. Horváth Attila alezredes, tanszékvezető egyetemi docens mondta a konferencián a 2004-es madridi és a 2007-es londoni terrormerényletekkel kapcsolatban.

Két-három fokos hőmérséklet-emelkedés akár maradandó károsodást vagy halált is okozhat azoknál a katonáknál, akik napi 8-10 órát töltenek teljes menetfelszerelésben- erről Prof. Dr. Padányi József dandártábornok beszélt a tanácskozáson annak apropóján, hogy egy kutatás során az éghajlatváltozás Magyar Honvédségre gyakorolt hatását vizsgálták.

Az extrém meleg vagy éppen hideg károsan befolyásolja a látást, a hallást, a reakcióidőt, a légzést és a koncentrációs képességet, de érzelmi problémák is felléphetnek - sorolta a tábornok a kutatás eredményeit. Nagy hidegben vagy forróságban nőhet az agresszió, megcsappanhat a motivációs szint, ám megfelelő felkészítéssel ezek a káros hatások csökkenthetőek. A haditechnikára is hat a klímaváltozás: a több por rontja a repülési feltételeket, gyorsabban kopnak a finommechanikai alkatrészek, nő a karbantartási igény, szaporodnak a meghibásodások.

A műveletek és a katonai objektumok ellátásánál a lehetőségek szerint érdemes támaszkodni a megújuló energiaforrásokra - mondta Padányi József már egy másik, szintén június 4-i tanácskozás kapcsán. A Közszolgálat és Fenntarthatóság elnevezésű, szintén ÁROP-finanszírozású konferenciának az adta az apropóját, hogy a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon megalakult a Katonai Ökológiai Lábnyom Kutató Központ.

A kutatóközpont vizsgálja a katonai műveletek ökológiai lábnyomát és hamarosan elkészül a Közszolgálat és Fenntarthatóság című tankönyv is.

A konferencia az ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” c. projekt keretében valósult meg


Az etikus tisztviselő a kötelességekre fókuszál

    • integritas5
    • integritas1
    • integritas2
    • integritas3
    • integritas4
  • Előző
  • Következő

Amikor integritás menedzsmentről beszélünk, tulajdonképpen egyszerű dolgokról van szó: élethelyzetek modellezésén és ismeretek átadásán keresztül megpróbálunk embereket felkészíteni arra, hogyan tartsák be a közszolgálatra és az e mögött meghúzódó általános emberi magatartásokra vonatkozó etikai normákat - ezekkel a szavakkal szólt Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora május 30-án azokhoz a volt hallgatókhoz, akik most végeztek az intézmény integritás tanácsadó szakirányú továbbképzésén. A második évfolyam 73 végzőse közül 64 fő vette át személyesen oklevelét az egyetem központi épületében, a Ludovikán.

Az etikus közszolgálati magatartás lényege, hogy a kötelességekre fókuszál - folytatta a rektor, aki szerint a legfontosabb kötelességek: a hűség, a hivatásnak szentelés kötelessége, a törvények megtartása, engedelmesség az utasításoknak, szakmai megközelíthetetlenség, hivatali titok, álláshoz méltó magánélet. Ezekről a passzív és aktív magatartásokról szól az a kurzus, ami most véget ért.

Patyi András elmondta: az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik innovációs terméke, de az Államreform Operatív Programokon belül is újfajta kurzusként jelent meg. A képzés tartalmának kifejlesztésében az OECD is részt vett.

A korrupció egy állam esetében végzetes következményekkel járhat - mondta az oklevélátadón Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Az állam 1989 és 2010 között kiszolgáltatottá vált egyes magánérdekeknek. Mindent, ami nyereséges volt, magánosítottak, mindent, ami veszteséges volt, államosítottak - értékelt a politikus. Rétvári Bence úgy véli, aki a korrupcióban részt vesz, lehet, hogy 15 egységnyi haszonra szert tesz, de a közösségnek 100 egységnyi kárt okoz. Az utóbbi években szakmai és kormányzati szempontból is sikeres területnek számít a korrupció elleni küzdelem - zárta szavait az államtitkár az oklevélátadón.

Magyary Zoltán gondolata a "többembernek lenni", "többemberség" - emlékeztetett Dr. Kis Norbert, az egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese. Erényekben, hivatástudatban elől járni, példaként szolgálni, együttműködni abban, hogy erős értékközösség jöjjön létre a közszolgálatban - magyarázta a rektorhelyettes Magyary Zoltán gondolatait. Kis Norbert hozzátette: nagy a most végzettek felelőssége abban, hogy milyen kép alakul ki a közszolgálatban erről a munkakörről. Ezért is fontos, hogy a frissen végzett tanácsadók visszajelzést küldjenek a munkájuk során begyűjtött gyakorlati tapasztalatokról, ezzel is segítve a kurzus továbbfejlesztését. A rektorhelyettes az elmúlt időszak eredményei kapcsán beszámolt arról, hogy fél éve alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Integritás Tudásközpont, és létrejött a Jó Állam Kutatóműhely is, mely megkísérli az integritást mérhetővé tenni. 

A képzés a "Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése (ÁROP 1.1.21)" projekt keretén belül valósult meg.


Nemzetközi konferencia az új büntetés-végrehajtási törvényről

    • uj bv torvenykonyv6
    • uj bv torvenykonyv5
    • uj bv torvenykonyv4
    • uj bv torvenykonyv3
    • uj bv torvenykonyv2
    • uj bv torvenykonyv1
  • Előző
  • Következő

A közszolgálat elhivatottságot jelent, a másokért, a nemzetért való tenni akarást, tisztességet és emberséget - hangsúlyozta Prof. Dr. Ruzsonyi Péter Az Új Büntetés-végrehajtási Törvény című nemzetközi konferencia megnyitóján. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja szerint a rendezvény fő célja az új Büntetés-végrehajtási kódex jelentőségének a bemutatása, kritikus érvekkel, előremutató javaslatokkal kiegészítve.

A börtön világa érdekes és elgondolkodtató. Nem csupán a hétköznapi embereket és a sajtó munkatársait foglalkoztatja ez a téma, hanem számos írót is megihletett - hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A rendészeti tevékenységek közül a nevelési célzat a legerőteljesebben a büntetés-végrehajtás során érvényesül.  A nehézséget ebben az jelenti, hogy szabad akaratú emberek tömegeit elzárva kell nevelni, majd többségüket vissza kell vezetni a társadalomba. A tétje a közös gondolkodásnak az, hogy ez a bizonyos nevelési mozzanat elvezet-e egy sikeres, vagy legalábbis semleges visszavezetéshez a társadalom irányába - tette hozzá Patyi András.

Magyarország Kormánya 2010-től kezdődően új értékalapokra helyezte és elkezdte átalakítani a társadalom működését meghatározó jogi környezetet - mondta el a rendezvényen Schmehl János bv. dandártábornok, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese. Az igazságszolgáltatási reform harmadik pillére az új Büntetés-végrehajtási törvény, az 1979. évi törvényerejű rendelet normarendszere ugyanis megérett a változtatásra. Az új törvény igazodik a társadalmi és a szakmai elvárásokhoz, valamint a nemzetközi vállalásokhoz.

Az elmúlt 40 év tapasztalatai szintetizált formában, a gyakorlat és az elmélet magas színvonalú közelítésével, jól alkalmazható jogi normaként jelennek meg benne. A Büntetés-végrehajtási kódex szerint a szabadságvesztés célja a személyiség kedvező irányba való fejlesztése, amely elősegíti, hogy az elítélt szabadulása után a társadalom jogkövető tagjává váljon, de fontos az elítélt biztonságos őrzése is. Az új törvény régi hiányosságot számol fel, amikor a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a társadalom védelme érdekében határozza meg. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása és összhangja esetén a büntetés-végrehajtási szervezet képes lesz az új jogintézmények magas színvonalú megvalósítására és működtetésére, valamint további fejlesztésére. Ezen új intézmények bevezetése kiemelkedő jogtörténeti állomása lesz a magyar börtönügynek - tette hozzá Schmehl János.

Cornel Marius Marin, a román Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnok helyettese elmondta, hogy Romániában is új Büntetés-végrehajtási törvény született. Beszélt az új kódex tartalmáról, a büntetés-végrehajtási bíró speciális hatásköreiről és arról, hogy a túlzsúfoltság náluk is problémákat okoz.

A tudomány álláspontja szerint nincs ok-okozati viszony a roma származás és a bűnelkövetési gyakoriság között- jelentette ki Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztos helyettese a büntető jogalkalmazás nemzetiségi vonatkozásai című előadásában.

A konferencia az ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” c. projekt keretében valósult meg.


Békefenntartók napja - a legvédtelenebbeket óvják

    • bekefenntartok konferencia 680 451 s

A békefenntartók a világ, benne hazánk biztonságát szolgálják és a legvédtelenebbeknek nyújtanak menedéket - mondta Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese az intézményen belül működő Nemzetbiztonsági Intézet május 29-én, a Békefenntartók napja tiszteletére rendezett konferenciáján.

Az ENSZ békefenntartói tevékenységének eddigi 65 éve alatt 3100-an veszítették életüket. Ma 116 ország 111 ezer katonája vesz részt békefenntartó műveletekben. A dandártábornok felidézte: hazánk 1988-ban kapcsolódott be az ENSZ békefenntartói tevékenységébe, a mai napig mintegy 25 misszióban 10 ezer magyar katona teljesített szolgálatot. Emlékeztetett: az egyetem Hungária körúti kampuszán, a Zrínyi Laktanya udvarán is áll emlékmű a békefenntartói műveletek során elesett magyar katonák tiszteletére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyveres szolgálatra készülő hallgatói a képzésük során tanulnak a békefenntartásról is. A visszajelzések alapján a magyar békefenntartók a nemzetközi szintéren is megállják a helyüket - mondta megnyitó beszédében a rektorhelyettes.

Az első magyar békefenntartó misszióra 1897-ben, Krétán került sor: a zavargások során a görögöket és a törököket kellett távol tartani az akkor még a Monarchia egyenruháját viselő katonáknak - emlékeztetett a konferencián Dr. Takács Tibor rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes. Eddig összesen 50 békemisszióban vettek részt magyarok - tette hozzá.

Jelenleg a Rendőrség végzi azok felkészítését, akik Magyarországról nemzetközi békefenntartói misszióba indulnak - mondta a konferencián Dr. Horpácsi Ferenc rendőr ezredes. Az egyik legrégebbi, jelenleg is futó magyar békefenntartói küldetés a Sínai-félszigeten zajlik, itt rendőrök és katonák közösen dolgoznak. Koszovóban, pristinai és mitrovicai központokkal összesen 32 magyar rendőr teljesít szolgálatot. Ők egyaránt részt vesznek határellenőrzésben, bűnügyi nyomozásban, tanácsadásban és mentorálásban a szerb és az albán lakosság ütközőzónájában. Afganisztánban öt, Grúziában három, Moldovában két magyar rendőr szolgál. Az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójába összesen 15 főt készül küldeni a Rendőrség. Magyar rendőrök dolgoznak még Montenegróban, Macedóniában, New Yorkban és Brindisiben, valamint Líbiában is, bár utóbbi ország esetében biztonsági okokból a misszió központja jelenleg Málta –tette hozzá Horpácsi Ferenc.

A Magyar Honvédség békefenntartói feladatai elsősorban Magyarország NATO- és EU-tagságához kapcsolódnak – hangzott el a konferencián Topor István ezredestől. Földrajzilag a Balkán és Afganisztán számít a két legfontosabb területnek. A célkitűzés az, hogy évente ezer magyar katona vegyen részt békefenntartói feladatokban, jelenleg ez a szám 641. Afganisztánban a magyar katonák részt vettek ottani társaik kiképzésében, az ország újjáépítésében, de akadt példa arra is, hogy magyar tiszt látta el az egyik repülőtér parancsnoki feladatait.

Afganisztánban a magyar katonák számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy hogyan vegyék rá ottani bajtársaikat a hadműveletek fegyelmezett megtervezésére. Csúcsidőszakban több, mint 500 magyar katona szolgált ebben a válságövezetben. Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában a Magyar Honvédség úgynevezett manőverszázadokkal van jelen. Az ezredes emlékeztetett: a békefenntartás nem olcsó dolog, pusztán egy-egy repülőgép kibérlése, a felszerelés odajuttatásához több tízmillió forintos tétel.

A konferencián kiemelt figyelmet kapott Afrika, ahol szintén több országban vannak jelen magyar rendőrök, katonák békefenntartói funkcióban.

A békét veszélyeztető problémák megoldása nélkül a gazdasági fejlődés sem indulhat meg a kontinensen - emlékeztetett Lounes Magramane, Algéria Magyarországon akkreditált nagykövete. Elmondta: Afrikában az 1963-ban alapított, mai nevét 2002-ben felvevő Afrikai Unió jelentősen kiveszi a részét a kontinens békefenntartói feladataiból. Ezen tevékenysége körében a szervezet például nemzetközi pénzalapot tart fenn, melybe Afrikán kívüli országok is fizethetnek be hozzájárulást. Az Afrikai Készenléti Erők napjainkban kezdi meg tényleges működését. A nagykövet szerint az Afrikai Unió és az ENSZ együttműködését a békefenntartásban tovább kell erősíteni.

Hazánk számára újra a kiemelten fontos térségek közé tartozik Afrika - foglalhatóak össze Bokor Balázsnak, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjének szavai. "Afrika a reneszánszát éli, már nem a kilátástalanság kontinense" - mondta a szakember a tanácskozáson. Ezt az idén áprilisban, Brüsszelben tartott európai csúcsértekezlet is bizonyítja, mely a fekete kontinenssel foglalkozott. A magyar kormány számára Afrika a globális nyitás programjának keretében válik egyre fontosabbá. A főosztályvezető-helyettes emlékeztetett: valaha Magyarországnak 10 nagykövetsége volt a szubszaharai térségben, mára három maradt, de ezek közül is egy csak tavaly nyílt meg. A 80-as években, a Külügyminisztériumban még önálló Afrika Főosztály működött, Bokor Balázs reméli, hamarosan újra ez lesz a helyzet. Az Európai Unió a közeljövőben több, mint 40 milliárd eurót szándékozik afrikai projektekre költeni, ebből Magyarország évi 144 millióval veszi ki a részét - hangzott el. A magyar-afrikai külkereskedelmi forgalom 2013-ban másfél millió dollár volt, ez még 2%-át sem teszi ki a teljes értéknek. A cél, hogy ez a szám jelentősen emelkedjen - derült ki az előadásból.

A 80-as évek végéig, többek között a szocialista blokkhoz tartozásunknak köszönhetően, Magyarországnak komoly kapcsolatai voltak afrikai országokkal. A 90-es évek közepén először civil szervezetek kezdték el újra felfedezni a fekete kontinenst. A 2013 júniusában rendezett Budapest-Afrika Fórumra már 20 ottani ország vezetője fogadta el Magyarország meghívását. Bokor Balázs felhívta a figyelmet: hazánknak ki kellene aknáznia az egykor itt tanult afrikai diákokban lévő lehetőséget, akik úgyszólván nagyköveteinkként szolgálhatnak. A dél-szudáni parlament elnöke, az algériai mezőgazdasági miniszter és sok egyéb afrikai állami vezető beszél magyarul egykor itt töltött egyetemista éveinek köszönhetően. A jövőben a kormány arra törekszik, hogy mind több gazdasági szerződést kössön afrikai államokkal, melyek például a kettős adóztatás kiküszöbölését szolgálják majd.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíj lehetőséggel pedig újra afrikai diákokat szeretnének Magyarországra csábítani.

A konferencia a „Tudásalapú közszolgálati előmenetel támogatása” EU finanszírozású projekt keretében valósult meg.


Konferencia a Jó Állam mérhetőségéről

    • a jo allam6
    • a jo allam1
    • a jo allam2
    • a jo allam3
    • a jo allam4
    • a jo allam5
  • Előző
  • Következő

A Jó Állam Kutatóműhely létrehozásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy úgynevezett kiválósági központot szeretne megteremteni, amelyhez nem csak a magyar felsőoktatási partnerintézmények és a magyarországi szakembergárda, hanem a téma iránt érdeklődő külföldi tudósok is kapcsolódhatnak- mondta "A jó állam mérhetősége" című konferenciát megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András, az intézmény rektora.  

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelye által szervezett rendezvényen Patyi András elmondta azt is, hogy konkretizálni kell a jó állam fogalmát, ami alapvetően olyan értékekre épít, mint a világszerte ismert jó kormányzás és jó közigazgatás. Az egyetem Ludovika Campusán megtartott rendezvényen Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens, műhelyvezető hangsúlyozta, hogy a Jó Állam Kutatóműhely megalakításával az NKE karainak, intézeteinek, doktori iskoláinak együttműködésével létrejöhet egy olyan, kutatásra épülő tudásbázis, amely hozzájárul a modern állam és a hatékony közigazgatás működésének megteremtéséhez. Kaiser Tamás hozzáfűzte, hogy a műhely az állam működéséről szóló kutatásokat és méréseket végez a többi között a jó kormányzás és közigazgatás, a kormányzati hatékonyság mérhetősége, a jó állam és a jó közigazgatás jogállami alapelvei, illetve a hatékony jogvédelem és a jó közigazgatás európai értékrendjének átfogó kutatása témakörökben.

Dr. Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese „A Biztonság és bizalom a kormányzatban” elnevezésű munkacsoport kutatási eredményei kapcsán elmondta, hogy nem politikai természetű, hanem egy független, tudományos megalapozottságú, áttekinthető mérési és értékelési rendszer alapján működnek. Kis Norbert szerint a kormányzásba vetett bizalmat sok minden befolyásolja, így az életminőség, a közösségi jólét, a demokrácia, a szabadság érzete egy adott országban, de a legmeghatározóbb tényező a biztonságérzet. Ennek egyes elemeit, megnyilvánulásait próbálják mérni és értékelni.   

Az eseményen Dr. Lonti Zsuzsanna, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) osztályvezetője a kormányzati teljesítményről beszélt a nemzetközi dimenziók szemszögéből.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó Állam Kutatóműhelyének munkacsoportjai ismertették az általuk vizsgált területek eddigi kutatási eredményeit a résztvevőkkel.

Dr. Padányi József stratégiai és intézményfejlesztési, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy az egyetem megalakítását rendkívül nehéz és hosszú folyamat előzte meg és az integrációt jelképezi a Jó Állam Kutatóműhely megalakulása és működése is. "Számomra a jó állam azt jelenti, hogy minél gyorsabban, minél átláthatóbban, minél egyszerűbb módon oldódnak meg az állampolgárok problémái és bízom abban, hogy a Jó Állam Kutatóműhely előbb-utóbb eljut oda, hogy megfogalmazza az erre vonatkozó javaslatait" -tette hozzá Dr. Padányi József. 

A konferencián elhangzott az is, hogy a Jó Állam Kutatóműhely munkájáról, kutatási eredményeiről folyamatosan beszámolnak majd. 

Az esemény az ÁROP 2.2.21 „Tudásalapú közszolgálati előmenetel” című projekt keretében valósult meg.


Nemzetközi konferencia a közigazgatásról

    • nispacee11
    • nispacee7
    • nispacee8
    • nispacee9
    • nispacee10
  • Előző
  • Következő

Nagy sikerrel zárult a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe - Közigazgatási Iskolák és Intézetek Hálózata Közép- és Kelet- Európában) éves nemzetközi konferenciája, amelynek május 22-24 között Budapest adott otthont. A huszonkettedik alkalommal megtartott rendezvényre 41 országból több mint 350 résztvevő érkezett.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös rendezvényén a résztvevők 12 munkacsoportban és 11 specifikus panel keretében mutatták be a közigazgatással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.

A konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összesen 43 munkatársa vett részt a közszolgálati karrier és képzés, elektronikus kormányzás, jó kormányzás, urbanizáció, területi közigazgatás és államszervezet, valamint a belső biztonság kérdésköreivel foglalkozó munkacsoportokban és panelekben.

Az NKE és a Kínai Kormányzati Akadémia együttműködésének köszönhetően tartották meg azt a különleges panelt, mely a távol-kelet közigazgatási fejlesztéseibe nyújtott betekintést.

Az NKE kezdeményezésére mutatták be a konferencián az Erzsébet programot, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj, valamint a Magyary Zoltán Egyszerűsítési programot, mint a régióra jellemző, innovatív közigazgatási gyakorlatokat.

Az egyik munkacsoport, az E-government Working Group Best paper díját Nemeslaki András egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és PhD hallgatói (Aranyossy Márta, Fekó Adrienn) kapták meg. A díj több neves szakfolyóiratra való előfizetést tartalmaz.

Az NKE hamarosan felvételét kéri az EGPA- ba (European Group of Public Administration), az őszi, németországi konferenciára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadóit is várják.

A V4 idén júliusban, Prágában rendezendő szabadegyetemén az NKE részéről két hallgató ingyen vehet részt - ez is a múlt heti nemzetközi konferencia eredménye.

A konferenciát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fővédnöksége alatt rendezték meg, az ÁROP 2.2.21. Tudásalapú közszolgálati előmenetel című uniós projekt keretében.


Elkezdődött a régió legfontosabb közigazgatási konferenciája

    • nispacee1
    • nispacee2
    • nispacee3
    • nispacee4
    • nispacee5
    • nispacee6
  • Előző
  • Következő

41 országból több, mint 350 résztvevő érkezett Budapestre, a NISPAcee (Network of Institutes and Schools of Public Administration) éves konferenciájára. Az immáron 22. alkalommal megtartott rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös szervezésében a napokban zajlik, a résztvevők 12 munkacsoportban és 11 specifikus panel keretében mutatják be a közigazgatással kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.

A konferencián egyetemünk 44 munkatársa tart előadást olyan témakörökben mint például a közszolgálati karrier és képzés, az elektronikus kormányzás, a jó kormányzás, az urbanizáció, a területi közigazgatás és az államszervezet.

Az NKE új tagja a NISPA szervezetének, mely jelentős szerepet játszott az elmúlt két évtizedben a régió demokratikus átalakításában, a közigazgatási hatékonyság fejlesztésében és a jó kormányzás ösztönzésében. A hálózat kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy Egyetemünk tovább építse és erősítse regionális közigazgatási kapcsolatait.

A konferenciát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fővédnöksége alatt rendezik meg, az ÁROP 2.2.21. Tudásalapú közszolgálati előmenetel című uniós projekt keretében.


Titkosszolgálati képzések története

    • a titkosszolgalati kepzesek tortenete 680 451 s

Önképzéssel, a tapasztalt munkatársak tudásátadására alapozó, „saját gyártmányú”, belső tanfolyamokkal indult a hírszerzők és elhárítók képzése Magyarországon az I. világháború után - derült ki Prof. Dr. Szakály Sándor történész előadásából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének május 14-i konferenciáján. A történészprofesszor megjegyezte: a két világháború közötti titkosszolgálati képzésekről alig-alig maradt fenn kutatható anyag, azok is csak töredékes formában.

A német megszálláskor például minden iratot megsemmisítettek. Ami biztos: 1918-ban jött létre az önálló magyar hírszerzés és elhárítás a későbbi miniszterelnök, Sztójay Döme vezetésével. A két világháború között a vezérkari tisztek képzésében ugyan önálló tantárgy volt a hírszerzés és elhárítás, a gyakorlatban azonban ők nem vettek részt ebben a munkában. Pokorni Herman altábornagy nevéhez fűződik az időszakból a hazai rejtjelfejtők képzésének megindítása, a területen a magyar szakemberek azóta is az élvonalba tartoznak.

A II. világháború után eleinte a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott a katonai titkosszolgálatok munkatársainak képzése, az utánpótlást többek között a fegyveres ellenállás soraiból toborozták - derült ki Nagy Gyula, nyugalmazott ezredes előadásából. Eleinte továbbra sem volt szervezett tanfolyam, a lekáderezett tanulók egyéni felkészítést kaptak. 1950-től kezdődött meg a tanfolyami képzés, konspirált körülmények között, fedőnevek alatt tevékenykedő résztvevőkkel. 1957 után egyre pontosabban határozták meg a felvételi követelményeket, számított a nyelvtudás, a műveltség, a terheléstűrés, a káros szenvedélyektől való mentesség. Bár a ’70-es évektől a katonai hírszerzőket egyre inkább a polgári felsőoktatásból is toborozták, a nyugalmazott ezredes szerint ezen a pályán csak az állja meg a helyét, aki már volt katona.

A civil állambiztonsági képzés is rövidebb tanfolyamokkal indult 1945 után - tudhatta meg a konferencia hallgatósága Dr. Szili Lászlótól. Mivel 4-6 osztállyal is bekerülhettek emberek, a rendészeti ismereteken kívül világnézeti nevelésben is részesültek a hallgatók. A korszakban a hálózatépítés "totális" volt, ezért ennek oktatására fektették a legnagyobb hangsúlyt.

A múlt század utolsó évtizede már egy globalizált, információs társadalom képét mutatja, a katonai nemzetbiztonsági képzéseknek erre is reflektálniuk kellett - mondta Dr. Héjja István, nyugalmazott ezredes. A képzést érintő szervezeti változásokra jócskán kihatott a felsőoktatási szisztéma átalakulása is, például a bolognai rendszer bevezetése.

Jelenleg két szakirányon: polgári és katonai területen folyik a nemzetbiztonsági szolgálatok jövőbeli munkatársainak képzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012 februárjában indult Nemzetbiztonsági Intézetében, alap- és mesterképzés szintjén, utóbbi levelező formában - mondta Dr. Resperger István ezredes, az intézet igazgatója. Mindkét szinten nemzetbiztonsági szakértői diplomát kapnak kézhez a végzettek. Az intézet részt vesz a közös közszolgálati blokk oktatásában és a katonai felsővezetői tanfolyam lebonyolításában is. A hallgatók nemzetbiztonsági átvilágítás és orientációs beszélgetés után, ajánlólevéllel kerülhetnek be az intézet padsoraiba. A helyekre hat-nyolcszoros túljelentkezés van - mondta az ezredes.

A titkosszolgálatok képzéstörténetéről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.

A rendezvény az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 „Tudásalapú Közszolgálati Előmenetel” című projekt keretében valósult meg.


Tíz év az Európai Unióban konferencia

    • 10 ev az eu ban
Magyarország európai uniós csatlakozása több kérdést is felvet: az egyik ilyen, hogy az Európai Unió a hagyományokra támaszkodva képes-e véghezvinni azt a megújulást, amely a tagállamoknak, illetve azok polgárainak az EU-t ismét vonzóvá teszi, illetve képes-e azokat az értékeket folyamatosan közvetíteni a tagállamokat alkotó politikai nemzetek felé, amelyek az Európai Unió létrehozásának értelmet adtak - ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Prof. Dr. Patyi András rektor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán rendezett „10 év az Európai Unióban - tanulságok és új kihívások" című nemzetközi konferenciát.

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vitaindító előadásában Magyarország uniós tagságának történetét a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségére való ráébredés történetének nevezte. A miniszterelnök-helyettes szerint a közelgő európai parlamenti választási kampányban elhangzó szlogenek két végpont köré csoportosíthatók: az egyik, hogy legyen egy európai egyesült államok, ahol a nemzeti érdekek oldódjanak fel egy nemzetek fölötti, európai érdekben, a másik, hogy lépjünk ki az a Európai Unióból, mert a nemzeti érdeket csak így lehet képviselni.

Mindkét jelszó ugyanabból a tévedésből fakad, nevezetesen, hogy az Európai Unió ellentétes a nemzeti érdekkel. Navracsics Tibor három fő kérdéskört emelt ki az EU működésével kapcsolatban: közös szabályrendszer alkotásáról van-e szó, vagy adaptációról, amikor az Európai Unió joganyagáról beszélünk, cél, vagy eszköz-e az uniós tagság, illetve azt, hogy a magyar uniós tagság egyedi, párját ritkító történet, vagy pedig egy csupán a többi 27 tagállamé közül.

A rendezvényen hazai és külföldi szakértők közreműködésével több panelbeszélgetésre is sor került, így szó volt az uniós tagságunk óta eltelt évtized intézményi és jogszabályi változásairól, a gazdasági vonatkozásokról és a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlődéséről.

A konferencián mutatták be Marján Attila, az NKE Nemzetközi Intézet Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszék tanszékvetőjének szerkesztésében készült „Magyarország az EU-ban 2004-2014" című könyvet, amelyről Győri Enikő EU ügyekért felelős államtitkár, Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró és maga a szerkesztő beszélgettek.   

A nemzetközi konferenciát nagyköveti beszélgetés zárta, ahol a régióbeli országok, a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Románia, Horvátország és Szlovénia budapesti nagykövetei cseréltek eszmét az uniós tagság előnyeiről és hátrányairól.

A Nemzetközi Intézet szervezésében megtartott rendezvény az ÁROP-2.2.21-2013-2013-0001 „Tudásalapú Közszolgálati Előmenetel” című projekt keretében valósult meg.

Fotó: Szilágyi Dénes


10 év az Európai Unióban

uszt logo

"Tudásalapú közszolgálati előmenetel"

ÁROP - 2.2.21-2013-2013-0001

10 év az Európai Unióban - tanulságok és új kihívások

Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

 
                                         

    10 év az Európai Unióban – tanulságok és új kihívások

 
 

Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

 

Helyszín: NKE Ludovika Campus (Ludovika tér, 1083 Budapest)

Időpont: 2014. május 15.

Konferencia munkanyelve: magyar (angol szinkrontolmácsolással)

 
                                                                                       

  Program

 

9.00 - Regisztráció kezdete a konferencia helyszínén

10.00 - A konferencia megnyitása, a résztvevők üdvözlése (Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora)

 


1. szakmai panel: „Uniós csatlakozásunk az intézmény- és jogrendszer változása tükrében”

Az Európai Unió tagjaként, a magyar közigazgatási intézményrendszer és a magyar jogrendszer számára új kihívásokat jelent az Unió folyamatosan változó, fejlődő uniós joganyagához történő adaptáció elvárása. Milyen lehetséges tagállami stratégiák vázolhatók fel az elmúlt 10 tapasztalatai alapján egy olyan Európai Unióban ahol egyaránt fontos a mind inkább intézményesülő közös európai identitásból fakadó feladatoknak való megfelelés mellett a nemzeti értékek megőrzése.

10.10 - Vitaindító előadás (Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes)

10.30 - Első panel kerekasztal beszélgetése (moderátor: Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet NKE-NIT igazgató):

  • dr. Fehér Miklós, főosztályvezető-helyettes, Európai Uniós Jogi Főosztály, Közigazgatási és Igazságügyi MinisztériumM
  • dr. Gál Kinga, európai parlamenti képviselő
     
  • dr. Varga Attila, egyetemi docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár

11.10 - Kávészünet

 


2. szakmai panel: „Európai uniós tagságunk 10 éve az európai gazdasági integráció folyamatainak tükrében”

Az európai gazdasági együttműködés és integráció több mint fél évszázados története eredményezte a legmélyrehatóbb változásokat a „Közös Piacot” alapító országok és az unióhoz az idők során csatlakozó újabb tagállamok gazdaságának szerkezetében. Milyen mérleg vonható Magyarország és a régió országai számára az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta eltelt időszak világgazdasági és hazai folyamataira figyelemmel?

11.30 - Vitaindító előadás (Dr. Hetényi Géza főosztályvezető, EU Gazdaságpolitikai Főosztály, Külügyminisztérium)

11.50 - Második panel kerekasztal beszélgetése (moderátor: Dr. Habil. Marján Attila tanszékvezető, NKE-NIT Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszék):

  • dr. Stelbaczky Tibor, főosztályvezető, EU Ágazati Politikák Főosztálya, Külügyminisztérium

  • Dr. Kátai Anikó főosztályvezető, EU Belső Piaci és Jogi Főosztály, Külügyminisztérium
     
  • Dr.h.c. prof. Ing. Ľudmila LIPKOVÁ, CSc. dékán, University of Economics in Bratislava, Faculty of International Relations

12.40 - Ebéd a konerencia helyszínén

 


3. szakmai panel: „Uniós tagságunk és Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének változásai

A kerekasztal beszélgetésen résztvevő szakértők arra keresik a választ, hogy az Európai Unió (és a NATO) tagjaként Magyarország és a visegrádi országok számára milyen lehetőségek nyílhatnak nemzetközi kapcsolatrendszerük fejlesztésére és nemzeti érdekeik képviseletére az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó, esetleg tagjelölti státusszal is rendelkező, nyugat-balkáni országok, illetve az Európai Szomszédság Politika hatálya alá eső keleti partnerség országai tekintetében.

13.30 - Vitaindító előadás (Prof. Dr. Gazdag Ferenc, az MTA doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézete Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központjának vezetője)

13.50 - Harmadik panel kerekasztal beszélgetése (moderátor: N. Rózsa Erzsébet, Dr. Habil. tudományos igazgató, Magyar Külügyi Intézet)

  • dr. Hóvári János, Magyarország ankarai nagykövete

  • Jan Pastwa, igazgató, National School of Public Administration, Varsó, Lengyelország

  • Dr. Toms Rostoks, assistant professor, Department of Political Science, Faculty of Social Sciences, University of Latvia, Lettország

14.40 - Kávészünet

 


15.00 - „Magyarország az EU-ban 2004-2014” könyvbemutató (moderátor: Bakos Piroska, újságíró, a magyar EU-elnökség szóvivője)

A kiadványt bemutatják:

  • Győri Enikő, EU ügyekért felelős államtitkár, Külügyminisztérium
     
  • dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró
     
  • Marján Attila Dr. Habil  tanszékvezető, NKE-NIT Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszék

16.00 - Beszélgetés régióbeli országok nagyköveteinek részvételével (Prof. Dr. Gazdag Ferenc, NKE Nemzetközi Intézet)

17.30 - A konferencia szakmai programjának vége

 


A konferencián való részvétel regisztrációja lezárult, a jelentkezők nagy száma következtében sajnos további jelentkezéseket nem tudunk fogadni.


HKA: a kistelepülések jövőjéért

    • hka a kistelepulesek jovojeert 680 451 s

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus főépületének Dísztermében tartották a Helyi Közösségi Akadémiák (HKA) hálózatának nyitó ünnepségét, amely a „Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak” című, kiemelt ÁROP-projekt részeként valósul meg.

Az eseményt Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében a következőket hangsúlyozta: „Egyetemünk működésének egyik lényeges eleme az, hogy modelleket mutassunk fel, olyan megoldási típusokat, eszközöket, amelyek megfelelő szakmai hátteret biztosítanak a magyar közigazgatás minden szereplőjének. Az együttműködési hálózatok kialakítása nemcsak egy egyetem életében fontosak, hanem egy helyi önkormányzatéban is. Ezen hálózatok kialakítása, működtetése a közösségépítésnek és a településfejlesztésnek is az alapja.”

Az NKE helyi fejlesztési tudásközpontok hálózatának létrehozásával segíti a konvergencia régiókhoz tartozó kistelepülések stratégiaalkotását. A települési és nemzetiségi önkormányzatok, gazdasági, kulturális és civil szervezetek bevonásával történik a HKA hálózatának kialakítása. A programban összesen 77, ötezer lakosnál kisebb település vesz részt, amelyek számára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem térítésmentes képzési és tréning program keretében, 12 gyakorlott tréner közreműködésével nyújt módszertani támogatást.

A program megvalósítása a Belügyminisztériummal, mint az önkormányzati szakterület kormányzati felelősével, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik fenntartójával való szoros együttműködésben történik. Az eseményen Farkasné Dr. Gasparics Emese, a BM önkormányzati helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: a HKA hálózat létrehozásának fő célja az, hogy erősítse az önkormányzatok stratégiai tervezési koncepcióját, a helyi együttműködés kultúráját, illetve javítsa, szükség esetén biztosítsa a helyi közszolgáltatások ellátását.

Az eseményen Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora oklevelet adott át a HKA hálózata tagjává vált, összesen 77 önkormányzat vezetőjének. 

A rendezvényen jelenlévő önkormányzati vezetők egybehangzó véleménye szerint az HKA hálózata olyan fórumot jelent, ahol hasznos információkat oszthatnak meg egymással az önkormányzatok és a külső szakértők megjelenése a településen nagyban hozzájárul azok fejlődéséhez.


ÁROP eredmények

uszt logo

ÁROP eredmények

Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013.

ÁROP-1.1.21

„Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése”


A projekt keretében megvalósult szakmai tartalom a Kormány „Open Government Partnership” vállalásainak, az integritás-irányítás és az anti-korrupciós stratégia végrehajtását jelentette. Az egyetemen kifejlesztett Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés kormánytisztviselők számára kifejlesztett minősített továbbképzés. A szakirány I. évfolyamának hallgatói (47 fő) 2013. év végéig kollokváltak, az elégedettségi mutató átlaga 9,6 pont volt (max 10 pont). A II. évfolyam hallgatói (72 fő) pedig az első félévet végezték el. A „Közszolgálati etika és integritás” 1 napos tréningek keretében 2013-ban 6080 fő kormánytisztviselőnek nyújtottunk 1 napos, hivatáskultúrát áttörő egyszeri képzést. 2013. szeptemberben indultak el az „Integritásmenedzsment” 2,5 napos tréningek, amelynek célközönsége vezető beosztású kormánytisztviselők voltak, 2013-ban 513 fő végezte el a tréninget. Az indikátorok tekintetében így összesen a Támogatási Szerződésben rögzített 100 fő képzetthez képest - amit 2014-ben zárásig szükséges teljesíteni - 2013-ban 6640 fő vett részt.

Az Európai unió Bizottságának 2014. évi Anti-korrupciós jelentésének országriportja kiemelte az NKE-n indult integritásképzések eredményeit, amelyek e projekt keretében valósultak meg. A projekt eredményeinek fenntartására és továbbfejlesztésére 2013 decembere óta az NKE Közigazgatás-tudományi Karának Életpálya és Emberi Erőforrás Intézetén belül Integritás Tudásközpont működik.


 

ÁROP-1.2.9

„Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása”


A konzorciumban megvalósult projekt NKE oldali célja a Kormányablak (KAB) ügyintézők részére – egyéb projektek, programok keretében – nyújtott tudástartalmak, tananyagok, képzési tartalmak integrált feldolgozásának elősegítése. Ehhez egy a virtuális kormányablakot megjelenítő térdimenziós szimulációs oktatási környezet került kifejlesztésre, amelyben a tanulási utak a projekt keretében definiált élethelyzetekre épülnek. Ezek alapján a 10 leggyakrabban felmerülő ügyfélszolgálati élethelyzethez kapcsolódóan mintegy 200 db ügy 10 db forgatókönyvbe illesztése, és 10 db e-tananyag legyártására, valamint az oktatókörnyezetbe töltésére került sor. Az NKE által megvalósult fejlesztés hozzájárul az ügyfélbarát, szolgáltató jellegű közigazgatás kialakításához, működtetéséhez.


 

ÁROP-2.2.13.

„Közigazgatási Vezetői Akadémia”


A projekt hazánkban elsőként integrálta az államigazgatásban dolgozó állami vezetők, a versenyszférában működő szervezetek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozó oktatók, tudományos munkatársak vezetésfejlesztési ismereteit. A projekt keretében kidolgozott tréningprogramok egy része valósult meg jelenléti képzések keretében, tesztképzésként. A megszületett tananyagok a legújabb fejlesztési módszertanokat alkalmazzák, olyan struktúrában, amely hosszabb távon képes biztosítani a modern szemléletű, friss vezetési ismeretekkel rendelkező vezetői kör felkészítését és tudásuk szinten tartását. Négy nagyobb témacsoporton belül (Stratégia és irányítás; Emberek vezetése; Vezetői kommunikáció; Vezetői készségek, vezetői személyiség) elkészültek az alaptananyagok és a tréningcsomagok (háttéranyag, forgatókönyv, bevezető és lezáró e-learning tananyagok, továbbá kapcsolódó esetleírások, gyakorlatleírások, segédanyagok). A szerzők kidolgoztak 4 módszertani felkészítő anyagot, elkészítették a képzésekhez kapcsolódó, a tréningek kiválasztását segítő egyéni, online kompetenciamérést. Kifejlesztésre került további 7 kiegészítő tananyag, mely a közigazgatási vezetőképzés során szintén beépül a továbbképzési rendszer kínálatába. 2013. novemberben és decemberben 14 különböző tréningprogram zajlott teszt jelleggel. A tréningeket megelőzte egy online kompetenciamérő teszt, amely segítette a résztvevőket a számukra adekvát tréning kiválasztásában. A kompetenciamérő tesztet 107 fő töltötte ki, ebből a jelenléti oktatáson 100 fő jelent meg. A résztvevők elégedettsége a képzéssel 93%-os volt. A fejlesztés a közszolgálati továbbképzés vezetőképzési részeként működik 2014-től.


 

ÁROP-2.2.19

„E-learning képzési és távoktatási anyagok készítése”


A projekt létrehozta a közszolgálati továbbképzés e-learning módszertanát és annak szakmai és technológiai feltételeit. A projekt fő célja a közszolgálati e-learning tanulási forma kiemelt, rendszerszintű bevezetésének szakmai, módszertani és tartalmi támogatása a megújuló közszolgálati továbbképzési rendszerrel összhangban. A projekt eredményeként 2013-ban felállításra került az NKE VTKI szervezetében az E-tanulás Módszertani Központ, amely kiegészülve egy e-learning laborral, módszertani és kutatás-fejlesztési – valamint a projekt időtartamára nézve gyártási – bázisát nyújtja az NKE és egyes közigazgatási szervek továbbképzési kínálatának. A 2013. év elsősorban a módszertani és gyártási folyamatok megalapozását jelentette, ennek keretében országosan 5 helyszínen 7 módszertani felkészítés valósult meg. A 2013. év végéig 15 db e-tananyag kidolgozása valósult meg a projekt keretében. A közszolgálati továbbképzési rendszer 2014. évi megújulása során több ezer tisztviselő tanulhat e-learning e módszertan szerint, így több mint 10.000 fő képzését biztosítja a projekt. Az NKE által megvalósított projekt eredményeként a tisztviselők korszerű, modern eszközökkel mélyíthetik el szakmai ismereteiket és biztosíthatják előmenetelüket.


 

ÁROP-2.2.20

“Kormányablakok munkatársainak képzése”


Létrejött az egységes kormányablak ügyintéző képzés révén az országosan azonos minőségben felkészített ügyintézői kapacitás. A képzés fenntartása, további képzési évfolyamok indítása során a létrejött képzési programot és a kialakított oktatólabort hosszú távon az NKE felhasználja az ügyintézői állomány fluktuációja miatti új ügyintézők kiképzésére.

Projekt eredményei kiemelten:

1. Létrejött az új közigazgatási ügyfélszolgálati szakmát középpontba helyező, moduláris rendszerű, blended-learning módszerekre építő szakirányú továbbképzés és minősített közigazgatási továbbképzési program.

2. Elkészültek a két célcsoport igényeihez alkalmazkodó jelenléti képzésre és az e-learning tanulásra alkalmas minősített program tananyagai, melyek alkalmasak a résztvevők tudásának fejlesztésére, az előképzettségükhöz illeszkedő közigazgatással összefüggő ismeretek elsajátítására.

3. A képzéshez kapcsolódva létrejött a tanulói út szabályozására, a résztvevői aktivitást és a sikeres képzési eredményeket elősegítő tanulás-módszertani útmutató.

2013 decemberéig lezajlott az első évfolyamon 6836 fő képzése. Ebből 2885 fő középfokú végzettségű tanuló a képzés sikeres elvégzéséről tanúsítványt, míg 3947 fő felsőfokú végzettségű tanuló, szakirányú továbbképzésben résztvevő ügyintéző pedig oklevelet vett át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől.

A megvalósult fejlesztések és képzések a kormányablakok hatékony működéséhez szükséges teljes körű szakmai felkészítést biztosították.


 

ÁROP-2.2.21

„Tudásalapú közszolgálati előmenetel”


A projekt szorosan illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményfejlesztési tervének kiemelt célkitűzéseihez. A cél, az NKE közszolgálati tudásbázissá való fejlesztése, az erőforrások hatékony bevonása-felhasználása, tudásbázis mélyítése, fenntartói igények fejlesztések során történő beépítése és a közszolgálat integrált képzési rendszerének megvalósítása hazánkban. Az erőforrásokkal összerendelten megkezdődött a feladatok megvalósítása a közszolgálat közös tudástartalmának fejlesztése: az első pillérben elindult a képzés- és tananyag-fejlesztési elemek kidolgozása, az alap- és mesterképzésekben, valamint a doktori programokban használatos tartalmak fejlesztése. A korábban kifejlesztett közszolgálati közös modul oktatói gárdáját kiválasztottuk, megkezdődött a közös közszolgálati szakmai gyakorlat módszertani anyagainak kidolgozása. A második pillérben megkezdődött a szakirányú továbbképzései, átképzési és továbbképzési programokat támogató tartalmak, tananyagok fejlesztése. Folyamatosan zajlik a vezető- és továbbképzés szervezet-, működés- és szolgáltatásfejlesztése, ehhez igazodva megkezdődött a továbbképzési rendszert kiszolgáló informatikai infrastruktúra tervezése és fejlesztése. A harmadik pillérben kialakítás alatt állnak a projektcélokhoz illeszkedő tehetséggondozási programok adminisztratív folyamatai, belső pályázatok útján a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatók és kutatók kiválasztásra kerültek, a hallgatókat támogató mentori hálózat létrejött, a kutatási és fejlesztési területeket kategorizáltuk.

Az egyetem átfogó működés és kapacitás fejlesztésének keretében az alapvető szabályzatok felülvizsgálatra kerültek, a szükséges működés-optimalizálás és ennek eredményeinek átvezetése a szabályzatokban és további kiegészítő szabályzatok (pl. informatikai szabályzatok, operatív működésre irányuló szabályzatok) kidolgozása nagyrészt megtörtént, illetve folyamatban van. A szabályzatok mellett a napi működést szolgálják a működésfejlesztési koncepciók, útmutatók, kézikönyvek, utasítások, amelyeket a működés egyes funkcionális területeire készülnek. A projektben közreműködő kontrolling, pénzügyi és számviteli, HR, jogi, menedzsment, és kommunikációs munkatársak visszajelzései alapján a folyamatokat szükség esetén korrigáljuk. Ezek révén a működési folyamatok optimalizálása, a szolgáltató jelleg és kapacitás folyamatosan fejlődik, növekszik.

Az egyetemi működésben eddig meg nem jelenő, egységes, átfogó minőségirányítási és teljesítményértékelési rendszerek kidolgozása megkezdődött, a karok és intézmények igényeit figyelembe vevő módszertani fejlesztés elindult. A projekt szakmai zárásáig a fenti módszertanok tesztelése megtörténik, a visszacsatolások alapján végleges rendszerek jönnek létre. Az integrált e-könyvtár rendszer, valamint az egyetemi tudásbázis és menedzsment kialakításának részét képező repozitóriumi rendszerek kialakításának módszertana, specifikációja megtörtént.


 

ÁROP-2.2.22

„Képzés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatoknak”

A projekt 3 pillérből áll, amelyek egymással kölcsönhatásban - az önkormányzati köztisztviselők több szintű képzésével – hozzájárulnak a fenntartható önkormányzat hatékony működéséhez.

  1. pillér „Fenntartható önkormányzat”

A 2013-ban elkészült módszertani anyag alapján 4 e-learning típusú, egyenként 8 órás tananyag került kifejlesztése. További kettő előkészítése folyamatban van, a projektben előírt indikátoroknak megfelelően, tutorálási segédlet innovációval. A költségkímélő, modern, rugalmas oktatási eszközt ez évben a továbbképzési rendszer keretében 19.787 önkormányzati tisztviselő vette fel az egyéni képzési tervébe.

  1. pillér „Helyi közösségi Akadémia” (HKA)

A „HKA kialakításának módszertani alapjai” dokumentum - tartalmazza az önkormányzati stratégiaalkotás alapjait, a műhelymunkát segítő trénerek képzésének programját, az önkormányzati szaktanácsadó hallgatók bevonását, a HKA kiválasztási kritériumait - amely alapján 2014 áprilisától 77 önkormányzat térítésmentes módszertani, tréneri támogatást kap közösségi bázisú stratégiáinak kialakításához.

  1. pillér „Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak”

A képzés akkreditálása megtörtént, a tananyagok kéziratai, a képzés módszertani dokumentációja, órarendje elkészült, megkezdődött az oktatók felkészítése. A 2014 februárjában indult képzés így mintegy 300 önkormányzati szakember szakmai továbbképzését teszi lehetővé, a 12 tantárgy oktatása magasan képzett egyetemi oktatók és belügyminisztériumi szakértők részvételével zajlik. A HKA helyszínek az oktatás gyakorlati bázisául szolgálnak.

A módszertani anyagok, tankönyvek, oktatási segédanyagok kifejlesztésében belügyminisztériumi szakértő munkatársai is részt vettek, így azokba a jogalkotási folyamatot végigkísérő szakmai tapasztalatok, felmérések, jó gyakorlatok is beépítésre kerültek.


 

ÁROP-2.2.5

„Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban”


Az ÁROP-2.2.5 projekt konzorciumban valósult meg, az NKE által 2013-ban megvalósított szakmai tartalmi elemek legfőbb céljai a közigazgatási alap és szakvizsga fejlesztése, a közigazgatási vizsga- és tudásportál fejlesztése, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetfejlesztésének eredményeként a Közszolgálati Nemzetközi Képzési központ (KNKK) létrehozása, valamint a Kormánytisztviselői Hivatásetikai kódexhez kapcsolódó hivatásetikai képzés országos szervezése és egyedi programfejlesztés megvalósítása.

A minősített közszolgálati továbbképzés rendszerébe beépülő hivatásetikai képzés során több mint 2000 fő kormánytisztviselő vett részt az ország 23 helyszínén megrendezett képzésen, valamint további 1000 fő kormánytisztviselő végezte el sikeresen e-learning módszertan segítségével az egyedülálló képzést. A projekt biztosította az országos és területi etikai szervezetrendszer működésének elindítását és az etikai biztosok szakmai workshopját. A nemzetközi közszolgálati intézményfejlesztés eredményeként létrejött a Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ az egyetemen, a nemzetközi program- és képzésfejlesztés keretében magyar és angol nyelvű közszolgálati mesterszak kifejlesztésére került sor speciális szaktudással rendelkező hazai és nemzetközi intézmények bevonásával, 4 szakirány beépítésével mindhárom hivatásrend (kormánytisztviselők, tisztviselők, hivatásosok-rendőr, katona) igényeinek megfelelve. Közel 100 db szakanyag készült el magyar és angol nyelven. 12 db minősített nemzetközi továbbképzési program kifejlesztésére került sor, mely pilot jelenléti képzésén közel 1000 fő kormánytisztviselő vett részt. A projekt támogatásával a közszolgálat egyik legnépszerűbb folyóiratát, a Pro Publico Bono- Magyar Közigazgatást 3 alkalommal jelentettük meg. A Továbbképzési és vizsgaportál (TVP) fejlesztésének köszönhetően az alap és szakvizsga rendszerének új korszaka kezdődött el Magyarországon: mind a tananyagok elsajátítása, mind a vizsgáztatás elektronikus elérése megvalósulhat a fejlesztéseknek köszönhetően, kiszolgálva ezzel a jövőben minden magyar tisztviselő igényeit.


 

ÁROP-2.2.24


„Közigazgatásban dolgozók képzése a konvergencia régióban a közigazgatási- és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga ismeretekre”


 

ÁROP-3.2.2

„Közigazgatásban dolgozók képzése a Közép-magyarországi régióban a közigazgatási- és ügykezelői alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga ismeretekre”


A Kormány 1677/2013. (IX.30.) Kormányhatározatában a közigazgatási vizsgarendszerrel összefüggő két kiemelt projektet alapított, melyek célrendszere megegyezett, ám Magyarország eltérő földrajzi területein – a Közép-magyarországi Régióban és a konvergencia régiókban – fejtették ki céljaikat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fő kedvezményezetti státusza és a főváros valamint a megyei kormányhivatalok konzorciumi partneri együttműködése mellett.

A projektek a közigazgatási vizsgarendszer (ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga) által közvetített ismeretrendszer minél szélesebb körben való elterjesztését szolgálta a közszolgálati tisztviselők körében. A projekt eredményeként a tisztviselők a közigazgatási vizsgarendszerben elsajátított, rendszerezett közigazgatási ismeretszintre alapozhatják a közszolgálati továbbképzésben megszerzett munkakör-specifikus ismereteket. A projektek közvetlen célja, hogy minél több tisztviselő vehessen részt a közigazgatási vizsgarendszerben, ezáltal sikeresen és hatékonyan alkalmazza a megszerzett, rendszerezett tudásanyagot, melyre a továbbképzéseken szerzett ismeretek építhetők. A projektek további célja, hogy biztosítsák a közigazgatási vizsgák ismeretanyagának minél szélesebb körben való megismerését, számonkérését, a tisztviselők általános közigazgatási ismeretszintjét, ezáltal is támogatva a közszolgálati életpályarendszer megújítást, a kormányzat hatékony személyzetpolitika kialakítását és az állam által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését, az ügyfélbarát és etikus eljárások kialakítását.

A projektek végrehajtásának keretében a Közép-magyarországi régióban 14.210 fő, a konvergencia régiókban 13.703 fő teljesítette közigazgatási vizsgakötelezettségét.

Budapest, 2014. március 20.


    

Cimkék: ÁROP

"Tudni illik, mi illik" – öltözködés- és viselkedéskultúra

tudni2

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán működő Magyary Zoltán Szakkollégium szervezésében került sor 2014. április 16-án a „Tudni illik, mi illik – öltözködés- és viselkedéskultúra” című eseményre. A rendezvény az ÁROP 2.2.21-2013-2013-0001 számú „Tudásalapú közszolgálati előmenetel támogatása”című projekt keretében valósult meg.


A Szervezők abból a  felvetésből indultak ki, hogy napjainkban bizonyos szakmákban nélkülözhetetlen a protokoll legalább alap szintű ismerete. Ez különösen igaz a közszolgálatra, hiszen a tisztviselők nap, mint nap ügyfelekkel foglalkoznak. Számukra különös fontossággal bír, hogy ismerjék az alapvető megjelenési- és viselkedéskultúrát. Ideális esetben ezeket a tudásokat már a graduális képzés alatt el kell sajátítaniuk.

A Magyary Zoltán Szakkollégium ezért célul tűzte ki, egy olyan esemény megszervezését, amely hozzájárulhat a hallgatók viselkedéskultúrával kapcsolatos ismereteinek bővüléséhez, bepillantást engedve a közszolgáltra vonatkozó öltözködési elvárásokra, protokollszabályokba. A Szakkollégium igyekezett a hallgatók számára a „jó gyakorlatokat”, a helyes viselkedési szabályokat bemutatni.


Az eseményt Horváth Attila, a Szakkollégium igazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, valamint az előadókat: Lacfi Ágnes üzleti-stílus tanácsadót, Gyarmati Ildikó, protokoll szakértő, vezető-főtanácsost, valamint a Proscenion Drámaszínpad tagjait.

Lacfi Ágnes, aki cégeknek és egyéni ügyfeleknek tart előadásokat, tréningeket, a „Bizalomépítés a ruhásszekrényből” című előadásában főként praktikus tanácsokkal, hasznos tippekkel kívánta segíteni a hallgatóságot.

A Proscenion Drámaszínpad szituációs gyakorlatok segítségével mutatott be olyan helyzeteket, mint például a vizsgaszituáció, vagy az állásinterjú. Eljátszották az egyes helyzetek megfelelő, illetve kerülendő gyakorlatát. A helyzetjeleneteket Gyarmati Ildikó protokoll szakértő, vezető-főtanácsos a közönséggel együtt értékelte, ezáltal segítve a helyes viselkedés beépülését. 


   

    • tudni3
    • tudni1
    • tudni2
  • Előző
  • Következő

Fotó: Szilágyi Dénes


Magyarország jobban teljesít

    • 1 435 288 100

Magyarország jobban teljesít a rendvédelemben is - mondta Orbán Viktor a Rendészettudományi Kar végzőseinek tisztavatásán
 

Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén, a Budai Várban.

Az elmúlt három évben az ország állampolgárainak nem kellett csalódniuk a rendőrségben, az ugyanis az átalakításokkal alkalmassá vált arra, hogy megvédje az embereket - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, ma már nem kell attól félni, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon.

Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ma már jobban teljesít a rend- és biztonságvédelem területén is, képes megvédeni magát és polgárait akár a bűnözőkkel, akár a természeti csapásokkal vagy a környezeti katasztrófákkal szemben is. Az elmúlt hónapokban ezt többször is meg lehetett tapasztalni, legutóbb a dunai árvíznél - tette hozzá, majd az árhullámmal szembeni védekezésért külön köszönetet mondott, hiszen "rendőrök, honvédek, tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársai és az önkéntesek együtt álltak helyt a gátakon".

Az egész világ és egész Magyarország láthatta, "mi komolyan gondoljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért" - fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök azt mondta a végzősöknek, hivatásuk a bátrak hivatása, a bátrak pedig nem engedik, hogy félelmeik irányítsák őket. Hozzáfűzte, hogy a rendészeti hivatás a bátorságon kívül felkészültséget, fegyelmet, határozottságot, alázatot és segítőkészséget is követel. "Mától önökön is múlik, hogy olyan országban éljünk, ahol minden becsületes magyar ember biztonságban érezheti magát, biztonságban tudhatja szeretteit, saját értékeit és a közvagyont" - hívta fel az új tisztek figyelmét.

Orbán Viktor végül azt kérte tőlük, ragaszkodjanak állhatatosan az alaptörvényhez, az abból fakadó jogszabályokhoz, hazájukhoz, nemzetükhöz, és legyenek büszkék arra, hogy a rendészettudományi karon végeztek, és ezt a hivatást választották. Kérte azt is, hogy legyenek példamutatók és feddhetetlenek.

A 135 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter, illetve a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt. A karról idén 85-en kerülnek a rendőrséghez - ők bűnügyi nyomozói, gazdaságvédelmi nyomozói, igazgatásrendészeti, illetve határrendészeti szakirányon végeztek -, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz.

A tisztavatási ünnepség különlegessége, hogy az idén végzetteké az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését 2012-ben megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Forrás: MTI


Karunk volt hallgatója nyerte el a Pro Scientia Aranyérmet

    • juhasz agnes orsolya2

Juhász Ágnes Orsolya r. hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának volt hallgatója kapta meg idén a Pro Scientia Aranyérmet. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kétévente ítéli oda a diáktudósok egyik legrangosabb elismerését, a Pro Scientia Aranyérmet. Az Aranyéremre pályázatot az nyújthat be, aki legalább egy ízben első helyezést nyert el valamely Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK). A díj odaítélésének feltétele továbbá a kiemelkedő tudományos tevékenység és a nyelvtudás is.

Juhász Ágnes Orsolya, a Mezőtúri Rendőrkapitányság fővizsgálója kétszer (2009-ben és 2013-ban) nyert első helyezést OTDK-n, 2009-ben megkapta a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának különdíját „A legértékesebb tudományos eredmény eléréséért”, hat tudományos közleménye és egy önálló könyve jelent meg, két középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, Németországban járt tanulmányúton, és emellett mind bűnügyi igazgatási alap-, mind pedig rendészeti vezető mestervégzettségét kitűnő eredménnyel szerezte meg a Rendészettudományi Karon.

Tekintettel arra, hogy tudományos és gyakorlati munkássága, valamint OTDK dolgozatai is szoros összefüggésben állnak a bűnmegelőzéssel, idén elnyerte a közigazgatási és igazságügyi miniszter különdíját is. A díjak átadására 2013 novemberében, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor.

Gratulálunk az elismeréshez!

dr. Szilvásy György Péter r. százados


Az EBESz Szerb Missziójának látogatása

    • 1 435 244 100

A nemzeti kisebbségek rendészeti pályára lépésének támogatása érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Szerb Missziója együttműködik a magyar Belügyminisztériummal. A Misszió delegációjának tagjai a tanulmányi látogatásuk előkészítéseképpen jártak hazánkban, melynek során az Országos Rendőr-főkapitányság mellett a Rendészettudományi Kart is meglátogatták.

A delegációt Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, a Kar dékánja fogadta. Miután megismerkedtek az egyetemmel, meghallgatták dr. Verhóczki János r. ezredes, a Tanulmányi Osztály vezetőjének előadását „A nemzeti kisebbségek rendészeti pályára lépésének lehetőségei az RTK-n”’ címmel. Marton Éva végzős hallgatóval is beszélgettek a vendégek, aki megosztotta velük az elmúlt években szerzett tapasztalatait, és elmondta, milyen teendői vannak az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesületben.

dr. univ. Kiss Rita
nemzetközi referens

Fotó: Szabó József


Oklevél-átadási ünnepség a Rendészettudományi Kar alap- és a mesterképzésben végzett levelezőseinek

    • 6 435 290 100

„Önök mindannyian hivatást választottak maguknak, nem álltak meg az alapképzésnél, hajtotta Önöket a tudásvágy. Ez nagyon dicséretes dolog” - mondta Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a mesterképzéses hallgatók kibocsátóján.

„Úgy gondolom, hogy a képzés során megszerezték mindazon tudást, amiért intézményünket választották” - tette hozzá Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok. Idén húszan szereztek oklevelet a négy féléves rendészeti vezető mesterszakon. A mesterképzés hallgatóinak oklevélátadási ünnepségét az alapképzés levelezőseinek kibocsátója követte, amelynek keretében hatvannyolc hallgató vehetett át diplomát. Közülük nyolcan bűnügyi nyomozói, négyen gazdaságvédelmi nyomozói, hatan pénzügynyomozói, tízen közrendvédelmi, tizenegyen közlekedésrendészeti, négyen vám- és jövedéki, hárman katasztrófavédelmi, tizenkilencen biztonsági és hárman büntetés-végrehajtási szakirányon végeztek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese ünnepi beszédében elmondta, bízik benne, hogy a végzett hallgatók megtalálják számításukat a munka világában is, hiszen a jól képzett, szakszerűen eljáró, pontos, fegyelmezett munkaerő mindenhol nagy kincs, legyen ez bármilyen szervezet. A végzett hallgatók a diplomájukat Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornoktól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesétől és Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornoktól, a Rendészettudományi Kar dékánjától vehették át.

Dr. Budaházi Árpád r. százados