A UniSpace Program szakirányú továbbképzésein első alkalommal, összesen mintegy 70 hallgató kapott szakképzettséget igazoló okiratot a február 24-én rendezett oklevélátadó ünnepségen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
A kormány által elfogadott Magyarország Űrstratégiájának célkitűzéseivel összhangban létrejött UniSpace programban 2022 szeptemberében indult négy önálló, de összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzés hazánkban az NKE koordinációjával.
A hazai felsőoktatásban közös képzés indítása érdekében 17 egyetem először fogott össze – hangsúlyozta Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese. „A UniSpace Program iránti jelentős érdeklődés az űrszektor mindennapi életünkben betöltött növekvő szerepére hívja fel a figyelmet” – fogalmazott. Hozzátette: a képzés azért is különleges, mert az ebben oktatók a tudásuk legjavával járulnak hozzá a 21. század által támasztott követelményeknek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, úttörő vállalkozásukkal mintát adva más hazai szektorok számára is.
Horváth Bianka, a UniSpace Program programigazgatója sikertörténetnek véli a másfél évvel ezelőtt elindult képzést, az azóta eltelt időszakban ugyanis az innováció, a tudásintenzitás és az együttműködés mentén értékközösséget sikerült kialakítani. „Az űrtudomány különböző területein szakképzettséget szerzők olyan unikális tudásra tettek szert, amelyet szakterületükön kiválóan tudnak kamatoztatni” – emelte ki. A programigazgató örömét fejezte ki, hogy újabb konzorciumi tagok is csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a megújult felsőoktatást jelzi a versenyképesség, az együttműködés és a „jövőképesség”. Az űr egyet jelent a jövővel – hangsúlyozta az államtitkár. A képzés sikere Magyarország űrstratégiájának a sikere, amely a nemzetünket, a gazdaságunkat kell, hogy segítse” – tette hozzá. Jelenleg 12 hazai egyetem található a világ legjobb 500 felsőoktatási intézményé között, ami Hankó Balázs szerint szintén a megújult felsőoktatás sikerességét bizonyítja. A cél az, hogy 2030-ra egy magyar egyetem is szerepeljen a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye között – fejtette ki az államtitkár.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azt emelte ki, hogy a világűrnek fontos szerepe lesz az elkövetkezendő évtizedekben a biztonságpolitikától kezdve a gazdaságon át az innovációig, és ebben Európának egy globális versenyben kell helyt állnia. Kitért arra is, hogy nagy igény van a közigazgatásban és a vállalati szférában az űripari szakemberekre. A hallgatókhoz szólva elmondta, hogy az ő sikerüknek köszönhetően a tervek szerint 2024 őszén angol nyelvű képzést is indítanak.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese köszönetét fejezte ki azoknak, akik a koncepció kitalálásán át a megvalósításáig támogatták a programot. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy annak mostani kialakításához nagyban hozzájárultak a hallgatók visszajelzései. „Önök fogják megvalósítani Magyarország űrstratégiájának célkitűzéseit” – zárta gondolatait az oklevelet szerzettekhez szólva.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja úgy fogalmazott, hogy az űrtechnológia az egyik legnagyobb kihívással küzdő terület, amely a BME-n 50 évre nyúlik vissza. Kiemelte, hogy ott fejlesztették az első műholdat. A dékán szerint az űr kritikus infrastruktúraként van jelen, ha nem tudjuk megfelelően működtetni, az a nemzetbiztonságra is hatással van. Kiemelte, hogy a jövő technológiáját űr nélkül nem lehet elképzelni.
„Hiszünk abban, hogy a Magyarországon az Európai Űrügynökséghez történő csatlakozás és a magyar űrhajósprogram elindítása után kutatóintézeteknél, ipari cégeknél és az államigazgatásban is jelentős igény mutatkozik az űrkutatás és az űrtevékenység területén átfogó ismerettel rendelkező szakemberek iránt” – fogalmazott Zentai László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese, folytatva, ezért is vettek részt a programban. A UniSapce Programban szakképzettséget szerzettekhez szólva reményét fejezte ki, hogy oklevelük megszerzésével lehetőségük lesz hazánk űrtevékenységében való aktív részvételükre.
Farkas Bertalan ny. dandártábornok, az első magyar űrhajós elmondta, hogy világűr nélkül bolygónk életét nem lehet elképzelni. A UniSpace Program sikeres megkezdése arra ösztönöz, hogy tovább kell folytatni, mert „van miért dolgozni, a magyar űrkutatás a nemzetközi térben is letette a névjegyét”.
Az NKE a Világűrpolitikai tanácsadó képzési programot tíz egyetemmel együttműködésben, az Űrtechnológiai szakember képzési programot a BME tizenegy egyetemmel együttműködésben, az Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember képzési programot a DE kilenc egyetemmel együttműködésben, az Űrtudományi szakember képzési programot az ELTE hét egyetemmel együttműködésben indította el.
A UniSpace program képzései három félévesek, az első szemeszter közös, azaz a hallgatók minden tudományterület releváns alapismereteit elsajátíthatják (űrtudomány és-technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok). A második és harmadik szemeszterek képzésenként, tudományterületenként mélyítik el a világűr felhasználásával kapcsolatos ismereteket. Emellett a hallgatók e szemeszterek során is áthallgatnak a többi szakirányra.
A UniSpace Konzorcium szakmai partnerei a UniSpace programot felügyelő és irányító Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, továbbá a Miniszterelnökség. A program igazgatója Horváth Bianka, az NKE tudományos főmunkatársa, az NKE Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzésének szakfelelőse Bartóki-Gönczy Balázs dékánhelyettes, egyetemi docens.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes